Nyírmihálydi község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kistérség: Nyírbátori kistérség
Lakosság: 2019 fő
Terület: 25.48 km²
Népsűrűség: 79,24 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 42

Fekvése

Dél Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Balkánytól 15 km.-re, Szakolytól 7 km.-re, Nyírgelsétől 6 km.-re, Nyírlugostól 14 km.-re, de határos a Hajdú-Bihar megyei Nyíradonynyal is. A 471-es főút községe.

Története

Árpád-kori település. Nevét a XIII. század-ban említették először Miháldi vagy Mihálydi alakban. A település ekkor a Gutkeled nemzetség birtoka.

1372-ben a Gutkeled nemzetségből származó Rakamazi Domokos a szomszédos Szakoly településért cserébe adta a falut a Kállayaknak.

1471-ben a Kállay család birtoka. XV. század vége felé nagyobb birtokosa többekközött a Hodos család, mely még a XVII. században is birtokosa volt a településnek.

1774-ben Mihálydi területén több birtokos is osztozott.

Az 1700-as évek végétől az 1800-as évek közepéig főbb birtokosa a báró Eötvös és az Újfalussy család.

Az 1900-as évek elején báró Eötvös Ignác, az Újfalussy, Mandel és Sipos családok a település nagyobb birtokosai.

A XX. század-ban több járás: 1922-től a Ligetaljai, 1950-től a nyírbátori járás területéhez tartozik a falu.

1989-től Nyírbátor vonzáskörzetéhez tartozó település.

1990-től vált önálló önkormányzatú községgé.

Nevezetességei

Román stílus-ú templom - A XIII. század második felében emelték. Félköríves szentélyrésze eredetileg talán körtemplomnak épült. A XVIII. század-ban részben átalakították, ekkor kapta a barokk stílusjegyeket.

A szentély apró, szűk, eredeti rézsűs résablakai megmaradtak, és a sekrestye dongaboltozatának nyomait is megtalálták a feltárások során. A szentélyrésznél valamivel szélesebb hajó északkeleti és délkeleti sarkát egy-egy merőleges, kétosztású támpillér erősíti. A mostani déli bejárat előtt – törtvonalú oromzattal lezárt – késő barokk előcsarnok áll. A déli hajófal keleti felében a poklot ábrázoló XV. század-i falfestmény töredékeit találták meg. A szentély déli, román kori ablakának kávájában is mértani festés látható, s középkori festésnyomok maradtak meg a hajó északkeleti falán és a szószékkorona környékén is.

A hajó déli ablakai körüli piros-kék népi virágos, festett keretelés, azonos jellegű a XVIII. századi ófehértói és a vámosatyai virágos festéssel. Bejelentkezéssel látogatható!

Híres szülöttei

A község szülötte Balkányi Szabó Lajos 1823-1889 neves népregeszerző és nótaköltő, a "Kossuth Lajos azt üzente" és a "Káka tövén költ a ruca" című ismert dalok szerzője.

Következő községek

További községek